A SZABADIDŐ PEDAGÓGIA KÉRDÉSEI

 

 

 

 

 

 

                                             Összeállította: Hagymásy Katalin

                                                                      főiskolai docens

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyíregyháza 2005.

 

 

A szabadidő társadalmi megközelítése:

 

            A szabadidő történetének áttekintése

 

Az ősközösségi társadalom a munkaidő és szabadidő annyiban különböztek egymástól, amennyiben a termelés és a fogyasztás egymást felváltva, időben elkülönültek. A termelőerők alacsony szintjének, s lassú fejlődésének eredménye a közösségen belüli ellentmondások kifejlődése.

Az ókori gondolkodás szolgálta a legtöbb adalékot a szabadidő probléma köréhez, és nagy hatást gyakorolt a későbbi nézetek fejlődésére. Az ókori görög filozófusok határozták meg elsőként a ráérő idő fogalmát. A ráérő idő az az életszféra, melynek formai feltétele az ember belső és külső függetlensége, tartalma, pedig a szabad szemlélődés. A ráérő időnek az a megkülönböztető jegye, hogy eltérően az anyagi gazdaság megszerzésével nem irányul szigorúan körvonalazott, meghatározott célok elérésére.

Az ókori filozófusok szerint elsősorban a szabadidő révén válhatunk emberré. Arisztotelész úgy fogalmazott, hogy a szabadidő feladata az emberi képességek és erények sokoldalú kibontakoztatása, mely gondolat csak a szabad, munkátlan görög férfiakra vonatkozott. Platon szerint az embernek a ráérő idejében arra kell törekednie, hogy kivívja az Istenek jóindulatát. Így az ókori gondolkodók a szabadidőt a személyiség szemlélődő képességének megnyilvánulásaként kezelik, mivel a ráérő időben az elvezet, a boldogság és a gyönyör világát látják, s azt vallják, hogy egyedül itt valósulhat meg az emberi Én.

Dumazedier tézise szerint szabadidőben az ember, ha elengedi magát, felszabadul a fáradság alól, ha szórakozik az unalom alól, és a funkcionális szakosodás alól akkor, ha mint érdekelt fejleszti tovább testi és szellemi képességeit. Dumezedier megkülönbözteti a felszabadító-, az érdekmentes-, a hedonisztikus- és személyes szabadidőt.

A középkorban a munkaidőnek egyik korlátozó eszköze az egyházi ünnepek nagy száma. Az ünnepek miatt szabadidő egyre jobban a vallási befolyásolás szférájává alakult. A „dolgozzál és imádkozzál, imádkozzál és dolgozzál” jelszó uralkodóvá vált. Így a ráérő idő az imádság ideje lett.

A reneszánsz korban megváltozott a szabadidő tartalma és a róla vallott nézetek kiindulópontja. Előtérbe került a harmonikus személyiség fontossága, mely eszményhez szorosan kapcsolódott a szabadidő hangsúlyozása. A humanisták úgy vélték, hogy ez a szféra lehetőséget ad az intellektuális fejlődésnek.

A munkaidő meghosszabbításának igénye a tőkés termelés előretörésével, a feudalizmus bomlásával egyidejűleg jelentkezett.

A feudalizmust felváltó tőkés társadalom egész másképpen vetette fel a szabadidő kérdéseit. Háttérbe szorult a szabadidő jelentősége és elterjedt a semmittevés, a naplopás bírálata. A tőkés társadalomban már volt arra lehetőség, hogy mindenki saját belátása szerint rendelkezzen a ráérő idejével, mivel az egyházi ellenőrzés alól mindeni felszabadult.

A fejlődő kapitalizmusban különleges szerepet töltöttek be az utópista szocialisták szabadidővel kapcsolatos nézetei.

A korai utópista szocialisták (Morus, Campanella) írásaiban egyenlő helyet foglal el a munkatevékenység és a szabadidő. Szerintük a munka szerepe a személyiség szükségleteinek kielégítése. Így garantálható az a társadalmi gazdagság, amely lehetővé teszi, hogy mindenki kívánságai szerint használja fel szabadidejét. A munkaidő és a szabadidő egyenlőségét a szabadság alapozza meg, mely mindkét szférát megilleti. A ráérő idő szabadságát a tevékenység fajták közötti széleskörű választási lehetőség határozza meg.

A későbbi utópista szocialisták (Omen) nagyobb szerepet tulajdonítottak a munkának, melynek milyenségét gyökeresen át akarták alakítani. Szerintük a ráérő idő funkciója a munka megkönnyítése.

A XX. században harc indult a munkaidő megrövidítéséért. Hazánkban a munkaidő gyorsuló ütemű csökkenése az 1970-es évektől érzékelhető, amely először tette lehetővé a minden második szabad szombat, később pedig a „szabad szombat”-os rendszeres teljes bevezetését. A rövidebb munkaidő bevezetésével párhuzamosan felmerült a szervezett szabadidő felhasználásának gondolata, de főleg a bűnözés és a túlzott alkoholfogyasztás megakadályozása illetve csökkentése érdekében. Tehát lassan, de nőtt a ráérő idő jelentősége s ma talán az egyik legfontosabb tényező az ember életében.

A mai társadalmunkban egyre inkább központi kérdés a szabadidő kultúrált felhasználása, mely a személyiség fejlődésnek és egyben az emberi kultúra előrehaladásának fő problematikája.

A korunkat alapvetően meghatározó tudomány és technika fejlődése mind szélesebb körben teszi nélkülözhetetlenné az állandó felkészülést, az ismeretek rendszeres megújítását, a folyamatos önképzést. A változás során megnőtt a társadalmi tényezők szerepe, ezzel együtt a társadalmi összefüggések tudatosításának szükségessége is.

Ebből adódóan fokozatosan megváltozott a szabadidő funkciója: Míg korábban a szabadidő feladata a kikapcsolódás kielégítésére irányult, addig ma a munkával, a társadalmi problémákkal kapcsolatos tájékozódás, és a kulturális javak elsajátítására irányuló törekvés jellemzi.

A tudomány és a technika fejlődése a növekvő szükségletekből adódó több szabadidő – igényt, a munkaidő csökkentésével, és a különféle szolgáltatások számának és színvonalának emelésével fokozott mértékben képes biztosítani.

Alapvető tényként fogalmazhatjuk meg a szabadidő társadalmi fontosságát, mivel a ráérő idő minősége, tartalma közvetlenül befolyásolja az egyén életét, hat környezetére, így az egész társadalomra.

 

            A Szabadidő és a Művelődés kapcsolata

 

A tudományos-technikai forradalom és a társadalmi fejlődés következtében a XX. században megnőtt a szabadidő jelentősége. Azok a jórészt statisztikai felmérések, amelyek a szociológia a fejlett országokban végzett, azt mutatják, hogy ha mennyiségileg – az egyes államok, osztályok, rétegek szerint – különböző mértékben is, de az emberek többsége ma több szabadidővel rendelkezik, mint korábban bármikor.

Ezek a vizsgálódások ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy az emberek különbözőképpen használják fel szabad idejüket, s nem csekély azoknak a száma, akik nem tudnak helyesen élni vele. A fejlett kapitalista országokban viszonylag hamar ki alakult olyan pesszimisták értékítélete, amely az un. Fogyasztói társadalom szabadidő felhasználását a manipuláció eredményeként fogják fel, és a „magányos tömeg” elrettentő képét vetítik az emberiség elé. Mások az un. „jóléti társadalom” áldásáról szólnak, amikor a szabadidő növekedését említik, s olyan liberalizmust hirdetnek a szabadidő felhasználásában, amelynek meglétében maguk is kételkednek.

A szabadidő felhasználásáról készült felmérések azt mutatják, hogy a munkaidő csökkentés egyelőre inkább a mellékfoglalkozások gyarapodását eredményezte, s nem a művelődésre, pihenésre, szórakozásra fordított idő arányát növelte. A tényleges szabadidőt másképpen töltik el az emberek, mint 10-15 esztendővel ezelőtt. Természetesen a különböző rétegek is különféleképpen.

A szabadidő szociológiája az 1960-as években vált divatosság. A szabadidő eltöltésének vizsgálatához jó rendszernek kínálkozott az időmérlegfelvétel, amelyben a nap 24 órájának eltöltését jegyezték fel. Az időmérőmódszer nemzetközi elterjedésében és standardizálásában kiemelkedő szerepe volt Szalai Sándornak.

 

Az időmérleg nemzetközi szakirodalmában 3 nagy összevont kategóriát különböztetnek meg:

  1. Fiziológiás szükségleteket szolgáló tevékenységekkel kötött idő (alvás, étkezés, testi higiénia, öltözködés stb.)
  2. Társadalmilag kötött tevékenységekkel, tág értelemben vett munkával töltött idő (beleértve a háztartási munkát, gyermeknevelést, tanulást)
  3. szabadon megválasztható tevékenységet időtartama (kulturális tevékenységek, társas élet, testedzés, utazás-kirándulás)

 

Az egymást időben követő időmérlegekből nemzetközi összehasonlításokat végeztek, és közismert lényeket mutattak ki. Lassan nő a szabadidő mennyisége.

A szabadidő növekedése azonban nem szükségképpen jár együtt annak változatos és igényes felhasználásával. Az emberek a megnövekedett szabadidő nagy részét ugyanis a televízió műsorok nézésére fordítják. A tv nézés növekedése a fejlett országok egy részében is elterjed.

A tv nézés idejének hosszabbodása némileg háttérbe szorított más hagyományos szabadidős tevékenysége. Egyes társadalmakban olyan tendencia is tapasztalható, mely az egészség fenntartását szolgáló tevékenységek növekedésére mutat, többet sportol, több időt tölt szabadban.

 

A SZABADIDŐ FUNKCIÓI:

- Rekreáció: az egyén szellemi, pszichés, megújulása, felfrissülése, regenerálódása aktív vagy passzív (alvás) formába

a szabadidő kompenzációja: az egyén törekvése arra, hogy ellensúlyozza egyéb tevékenységének monotonitását

- Művelődés: a legtágabb értelemben vett tudás és személyiséggyarapodás, intellektuális szórakozás (önművelés, tanulás) tevékenységek

- Jövedelemkompenzáció: a második gazdaságba való bekapcsolódás (informális gazdaságba) külső társadalmi-gazdasági tényezők motiválják

- Kárpótlásfunkció: a kompenzációhoz hasonló, a kötött időhöz (munka, mint főfoglalkozás) kapcsolódik az egész nap elszenvedett veszteségek kárpótlása.

 

A szabadidőn belüli foglalkozás között sok hasznos olyan foglalkozás is van, ami nem a művelődéssel áll közvetlenül kapcsolatban, de közvetve vagy közvetlenül befolyásolja, Nem jelentéktelen tényező az sem, hogy a lakosság szabadabban, kedvére, szélesebb körben választhat és elégítheti ki az érdeklődését, igényeit, szükségletei, mint a múltban.

 

1.     3. A szabadidő szerepe a kultúrában

 

A szabadidő legalapvetőbb főbb funkciója a pihenés. Tehát a szabadidő két fázisa közül az elsőt a passzivitás jellemzi (mindenféle tevékenységtől való tartózkodás, kivéve a legszükségesebbeket). Különösen fontos a kemény és kimerítő munka után mely addig tart, amíg a szervezet bizonyos mértékig regenerálódik, illetve pótolja az erőveszteséget. Ezt követően a szervezet ismét képessé válik különböző tevékenységek végzésére.

 

A második fázis az aktív pihenés a legfontosabb a szabadidővel kapcsolatos problémák szempontjából. Az aktív pihenés során a személy olyan tevékenységet folytat mely nem szolgálja közvetlenül a termelés szükségleteit vagy egyéb életszükségleteket. Így nem szükségszerű, nem meríti ki a szervezetet, inkább pihentető ezért a regenerációs folyamat folytatásának is tekinthető.

 

A szabadidőben a személy kötetlen játékot is folytathat, melyben a tevékenységet önmagáért a tevékenységért végzi, pusztán élvezetből. Tehát a tevékenység szórakozás jelleget ölt a legtöbb esetben a passzív pihenéssel ellentétben, a szabadidő eltöltése és a szórakozási tevékenység az emberek együttműködését igényeli.

 

A szabadidő második szakaszában, a szórakozási tevékenységben ismét előkerülnek a munka során szerzett jártasságok. Az ilyen képességek és jártasságok összehasonlítása a szórakozás folyamán versenyt szül, amely mindenekelőtt a versenyjátékokban jut kifejezésre. Így a szabadidő szórakozási funkciója nemcsak a pihenést teszi lehetővé, hanem társadalmi kötelékeket is létrehoz, valamint a jártasságok további formálásának és a tudás fejlesztésének feltételeit teremti meg.

 

A szabadidő harmadik funkciójában, mint alkotóidő jelenik meg. A szabadidő aktív elöltése is közvetetten a munkát szolgája. Ebben a formában a szabadidő az emberi személyiség fejlődését szolgálja. Az olyan tevékenység, amelyet a munka tárgyától függetlenül végzünk,- csupán magának a tevékenységnek a kedvéért,- lehetőséget nyújt arra, hogy az egyéni képességek kibontakozhassanak.

 

A testkultúra, a tánc és a zene, a művészetek és a költészet, valamint az elvont tudás számos területe olyan tevékenységnek, amelyeket nem a közvetlen termelési szükségletek határoznak meg, hanem annak a szükségessége, hogy kibontakoztassák és fejlesszék az egyéni képességeket.

 

Valójában a szabadidő nem üres, minden tevékenység nélküli idő. Óriási szerepet játszott az emberiség történetében. Ahogy az ember nem válhatott munka nélkül emberi lénnyé, éppúgy szabadidő nélkül sem. Tehát a szabadidő nemcsak kikapcsolódási és pihenési lehetőség, hanem a személyiség gazdagításának nélkülözhetetlen feltétele.

 

A szabadidő fontos szerepet játszik az ember társadalmi életében, viselkedésében, más emberekkel való kapcsolataiban, így közvetlen összefüggésben van az egyén szociális fejlődésével.

 

A személyiség szociális fejlődésének folyamatában formálódik a személyiség, az adott kultúra s társadalom, és a társadalmon belül a közvetlen társas környezet képmására.

A szocializációhoz a gyermeket érő személyiségformáló hatások totalitása tartozik, az akaratlan és észrevétlen társadalmi tanulástól egészen a formális nevelésig és oktatásig.

 

A személyiség fejlődésének három aspektusa: a sokoldalúság, az integritás vagy teljesség és a harmonikusság visszatükrözik az egységes folyamat egymással kölcsönös összefüggő oldalait, miközben külön-külön is megvan a sajátos specifikuma a tartalom feltárulásában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A SZABADIDŐ ELMÉLETI KÉRDÉSEI

 

 

2.1                        A  szabadidő fogalmának értelmezési variánsai

 

A szabadidő fogalmának meghatározásánál számos egymástól többé-kevésbé eltérő próbálkozással találkozhatunk. Egyesek a szociológiai oldaláról közelítik meg, mások a pedagógiai szempontokat helyezik előtérbe a szabadidő meghatározásánál.

T. Wujek szerint a szabadidő az az idő, amely az iskola és a házi kötelezettségek teljesítése után marad meg a tanulónak, és melyet saját akarata szerint pihenve, szórakozva érdeklődési körének megfelelően tölt el.

U. Chmielonski azt tekinti szabadidőnek, amikor az egyén nem életfontosságú szükségleteket elégít ki (pl. munka) és társadalmi kötelezettségeinek tesz eleget (pl. családi együttlét).

Dumazeider felfogásában a felszabadult időben nem minden szabadidő. Az otthoni munkában és a családi munkában eltöltött idő az életfenntartáshoz és újra termeléshez szükséges biológiai társadalmi idő nem szabadidő.

A nem munkával töltött idő felhasználási formáinak – szórakozás, játék, ünneplés, utazás stb. – jelentősége az ember életében vitathatatlan. A munkában elfáradt testnek és léleknek, az izomzatnak és az idegrendszernek egyaránt szüksége van pihenésre, felüdülésre.

Szerinte az emberi tevékenységek struktúrájában, 4 mező határozható meg:

  1. Kötött idő – különösen a társadalmi kényszerek által determinált tevékenységek (a munka, mint főfoglalkozás, a munka mint jövedelemkompenzáció, háztartási munkák)
  2. Félig kötött idő – az emberi tevékenység olyan része, amelyben kényszerek hatnak (munkahelyre történő utazás)
  3. Szabadidő – társadalmi, gazdasági tevékenységektől mentes idő, az emberek szabad választásától függ
  4. Fél(ig) szabadidő – biológiai-fiziológiai szükségletek (alvás, tisztálkodás stb.)

 

Friedmanna a szabadidő értelmezésénél a személyiség választási lehetőségét hangsúlyozza.

Szerinte a szabadidőn azt kell érteni, ami minden kényszermentességen kívül marad, ahol az egyén saját választásait követve igyekszik önmagát kifejezni és kibontakoztatni.

H. Lefélvre gondolatai érdekesek a ráérő időről: „… a szabadidő a sokféleség a monotóniában, a „nem mindennapi” betörése a „mindennapba”.

Szántó Miklós a szabadidőt olyan időkeretnek tekinti, amely az anyagi (gazdasági, társadalmi, fiziológiai) kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltságok idején felül, tehát az említett kényszeren kívül eső tevékenységre fennmarad.

Juhász György szerint a szabadidő az élet viszonylag szuverén szférája, ahol a személy maga választ a tevékenységek lehetőségei közül.

 

Kereszty Zsuzsa határozza meg legátfogóbban a szabadidő forgalmát a gyermekek szemszögéből megközelítve: „ a tanórákra való felkészülésen, a heti értékelésen, a biológiai szükségletek kielégítésén és ezekkel kapcsolatos járulékos teendőkre fordított időn kívül fennmaradó idő, amely a gyerekek számára érdeklődési körük alapján, szabadon választott tevékenységre fordítható.

 

 

2.     2. A szabadidő megválasztását befolyásoló tényezők

 

A szabadidő mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt különféle tényezőkhöz kötődik, de elsősorban a munkaidőhöz és a munkához. A munkaidő mennyisége fordítottan arányos a szabadidővel, a munka jellege, pedig nagymértékben befolyásolja a szabadidő eltöltésében mutatkozó igényeket.

 A szabadidőt a munkán kívüli idő más tényezői is befolyásolják:

a.) az egyén létszükségletei (alvás, étkezés),

b.) a házimunka,

c.) az „önkiszolgálás” (tisztálkodás),

d.) a helyi szolgáltatások,

e.) a közlekedési viszonyok.

 

A szabadidő felhasználását elősegítik, vagy korlátozzák az alábbi szempontok:

a.) a társas élet lehetőségei,

b.) a művelődési és szórakozási alkalmak,

c.) az egyén anyagi helyzete,

d.) az egyén igényei (felismert szükségletei) és képességei.

A szabadidő felhasználása akkor mondható helyesnek – céljának megfelelőnek-, ha a személy a rendelkezésére álló időben úgy választja meg tevékenységének tartalmát, időtartamát, formáját, módját, hogy figyelembe veszi:

-          fő élettevékenysége jellegét,

-          életcélját, életfeladatait,

-          személyiségtípusát,

-          műveltségét, ízlését, értékorientációja szintjét.

 

2.3 A szabadidős programok/tevékenységek céljai és feladatai

 

A szabadidős tevékenység a személyiség önmegvalósításának fontos színtere. Minden gyermek olyan kedvelt időtöltésben vesz részt – körülményeitől függően – amely megfelel műveltségi szintjének, életkorának, magatartásmintáinak illetve teljes személyiségének. Ugyanakkor a szabadidő eltöltése vissza is a gyermekre alakítja személyiségét. A gyermek szabadidős tevékenységének irányultsága nagymértékben függ az iskola nevelő-oktató munkájától, annak szerves része, mely egyre fontosabb feladatként fogalmazható meg.

A 6-14 éves korosztályon belül nagymértékben változik a szabadidő mennyisége, a gyermek életkora, egyéni élethelyzete függvényében. A napközis gyermekeknek az iskolában töltött 8-9 órai elfoglaltságát tekintve 1,5-2,5 óra és a tényleges szabadidejük. Tehát nagy felelősség terheli azokat a pedagógusokat, akikre a személyiség fejlődése szempontjából oly fontos szabadidő tudatos és hatékony szervezése, tartalommal való megtöltése hárul.

 

A szabadidős tevékenység alapvető funkciói:

- a regenerálás, a pihenés

- a kikapcsolódás, a szórakozás,

a személyiség építése, kibontakoztatása.

 

A gyermek szabadidős tevékenységének sajátosságai:

- Önkéntes választásra törekvő, melyben erőteljesen érvényesül a külső befolyás, irányítás (szülő, pedagógus)

- Örömszerző, főleg játékban megvalósuló, aktív fizikai és szellemi tevékenységet kíván

- Egyéni vagy közösségi jelleg, melyet befolyásolják a divatirányzatok, a környezeti minták

- Az életkor előrehaladtával csökkenő szabadidő egyre differenciáltabbá válik, melyben egyre erőteljesebben érvényesül a gyermek saját, önálló akarata.

 

A jól szervezett szabadidős programok/tevékenységek segítik:

Ø  az erkölcsi értékek tudatosítását,

Ø  a művelt magatartási szokások megalapozását,

Ø  a közösségi tudat erősítését,

Ø   a másság elfogadását, (a különböző nemű adottságú, képességű, szemléletű és értékrendű gyermekek körében),

Ø  a szocializációs folyamatok eredményesebb kezelését,

Ø  a prevenciós esély kihasználását,

Ø  a kompenzálási lehetőségek kiszélesítését.

 

3       4  A szabadidős tevékenység helye a napközi otthoni nevelőmunkában

 

A napközi otthonban elsődleges funkcióin kívül – a tanulmányi munka szakszerű segítése, az iskolai tanulásra való beállítódás kialakítása, az egyéni tanulási technikák alkalmazása, az önművelődésre irányuló igény felkeltése- határozottan megfogalmazódik az az elvárás, hogy a szabadidős foglalkozások erősítsék a tanulók pozitív személyiségvonásait.

 

A napközi otthonos nevelőmunka szabadidős tevékenységrendszerének szerepe:

-          a szabadidős tevékenységek kiegészítik, erősítik az elsőbbséggel bíró tanulási folyamatot.

-          biztosítják a tanórákon elfáradt gyermek kikapcsolódását, rekreációját.

-          elősegítik a szocializációs folyamatokat.

-          kielégítik az egyéni ambíciót, az egyéni érdeklődést.

-          mélyítik az iskolákban és más csatornákon át elsajátított ismereteket.

-          fejlesztik a kreatív készségeket és képességeket.

-          kialakítják az önművelődés igényét.

-          erősítik a pozitív értékrendet.

-          szolgálják az egész személyiség sokirányú fejlesztését.

 

 

A szabadidős tevékenységgel kapcsolatos elvárások a következőkben fogalmazhatóak meg:

-          tükrözze a korszerű szemléletmódot,

-          épüljön az adott gyermekközösség igényeire,

-          a gyermekközpontúság jellemezze a foglalkozás irányítását,

-          nyújtson ösztönző, érdeklődést keltő és orientáló elfoglaltságot,

-          igényelje a kreativitást a tevékenység során,

-          legyen élményekben gazdag,

-          segítse az oktatási folyamat hatékonyságát.

 

A napközi otthon jól szervezett szabadidős foglakozásai nemcsak hangulatot, kikapcsolódást,

Feltöltődést jelentenek a gyermekek számára, de játékos módszereikkel, élménygazdagságukkal segítik az önálló tanulást, s másságukból adódóan elmélyítik a szerzett ismereteket.

 

2.5.       A szabadidő szervezésének célja a sérült gyerekek nevelésében

 

A sérült gyerekeknél/fiataloknál a tanuláson kívüli időszakban szervezett tudatos pedagógiai tevékenységek hatékonyan járuljanak hozzá a személyiségük fejlesztéséhez, a szabadidő helyes felhasználásához, a társadalmi szocializációjuk eredményességéhez.

 

A szabadidő szervezésével kapcsolatos feladatok a sérült gyerekek/fiatalok nevelésében:

-          Adjon pozitív mintát, mutassa be a szabadidő helyes eltöltésének lehetőségeit.

-          Segítse, irányítsa a szabadidő tervezését, szervezését.

-          Járuljon hozzá az egészséges életmód kialakításához.

-          Biztosítsa a kreativitásra nevelést, adjon lehetőséget az önkifejezésre, önmegvalósításra, önérvényesülésre.

-          A fogyatékosság típusának megfelelően és a sérülés mértékéhez igazodva válassza meg a szabadidős tevékenységek formáit.

-          Segítsen megtalálni azokat a művelődési, kulturális- és sportolási bázisokat, amelyekkel a fogyatékos gyermekek/fiatalok rendszeresen élni tudnak, biztosítva a választás lehetőségét.

-          Neveljen a helyes szokások, normák, szabályok kialakítására.

-          Törekedjen a negatív családi-, környezeti hatások kompenzálására, próbálkozzon közvetve a szülői szemlélet befolyásolásával/megváltoztatásával.

-   Segítsen az önállóságra nevelésben, illetve járuljon hozzá az önálló életvezetés   kialakításához.

 

2.6.       A szabadidő illetve a szabadidős tevékenységek általános jellemzői az értelmileg akadályozott gyerekek körében

 

Az értelmileg akadályozott gyerekek állapotuknak és képességeiknek megfelelő általános iskolában tehetnek eleget tankötelezettségüknek.

Az alsó csoportban lényegében a megkésett kisgyermekkori fejlődés okozta elmaradások pótlása, korrekciója történik: a beszéd, a mozgás, az önkiszolgálás, a játéktevékenység, a manipuláció terén.

A felsőbb csoportokban – a fogyatékosság mértékétől függően – megkísérlik az olvasás, írás, számolás elemeinek elsajátítását is.

Az itt tanuló gyerekek nevelésének célja a „relatíve önálló ember nevelése”, mely a következő életterületen való felkészültséget jelenti: tájékozottság a környezetben, az önkiszolgálási készséget, a munkafolyamatokban való részvétel képességét, a szociális beilleszkedést, és a szabadidő értelmes felhasználását.

Az értelmileg akadályozott gyermekek szabadidős tevékenységére is vonatkozik azon értelmezés, mely szerint a szabadidő a tanuláson, másnapi felkészülésen, a biológiai szükségletek kielégítésén kívül fennmaradt idő, ahol a gyermek a saját érdeklődési körének megfelelő tevékenységet végez.

Az értelmileg akadályozott gyermek esetében azonban hangsúlyozottabb a pedagógus irányító, ösztönző szerepe. A sérült gyermek szabadidős tevékenységének, játékának fejlesztése tudatosabb munkát igényel, mivel ők „úgy” és „azt” játszanak, cselekszenek, amire a nevelők megtanítják őket. Kevésbé képesek önálló programot választani, új játékot kezdeményezni, szabályokat betartani, barátságokat kialakítani, közösségben dolgozni.

A pedagógiai irányításnak tekintettel kell lenni a fogyatékosság tényére, súlyosságára, az ebből fakadó sajátosságokra, a csoport összetételére.

A közvetlen és közvetett irányítás egyaránt fontos a programok/játékok szervezésében. A közvetett irányítás megnyilvánul a játékhoz szükséges feltételek megteremtésében (pl.: élménynyújtás, a hely, idő, eszköz nyugodt légkör biztosítása). A közvetlen irányítás a konkrét játék/program körben történik, mely tükrözi mindazokat az eljárásokat, ötleteket, módszereket, melyet a pedagógus direkt vagy indirekt formában alkalmaz.

A sérült gyermekeknél is szükséges a megfelelő ösztönzés, motiválás az aktivitásuk fokozása érdekében, még akkor is, ha rájuk inkább a spontán aktivitásgátoltság jellemző.

Általában viselkedésük érzelmi színezetű, cselekedeteiket a „tetszik – nem tetszik” irányítja, így az értelmi megfontolás ritkán dominált tevékenységükben. Szabadidős tevékenységük három fő területre összpontosul: a játék-, a sport- és a kulturális foglalkozásra.

 

 

     A szabadidőpedagógia gyakorlati kérdései

 

            A szabadidős tevékenységek/programok szervezésének feltételei

 

A szabadidő kultúra feladataihoz kapcsolódnak azok az elvárások, amelyek az iskola szerepvállalását a szabadidős szokások alakításában meghatározzák.

Ide sorolhatók a tartalmi munkát meghatározó személyi- és tárgyi feltételek, az intézmény hagyományainak ápolása/továbbfejlesztése, a helyi lehetőségek bővítése a külső kapcsolatrendszer megújítása.

 

 

A személyi feltételek:

 

Az elsősorban minőségi-felkészültségi szempontok magába foglalják a szakmai hozzáértést, a programok szervezéséhez, irányításához szükséges vezetői rátermettséget.

A gyermek igényeinek kielégítése rugalmas gondoskodásmódot, megértést, nyitottságot, kreativitást is széleskörű érdeklődést kíván.

Nem nélkülözhető személyi feltétel a gyermek létszámától függő azon pedagógusok száma, akik a gyermekek szabadidős programjainak szervezését vállalják.

 

A sérült gyerekek szabadidejének szervezésénél sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy nevelésük kiemelt türelmet (toleranciát) nagy fokú gyermek-szeretetet, beérző képességet (empátiát), nyitottságot, játékosságot, és az új iránti fogékonyságot igényel.

 

A tárgyi feltételek

 

A tárgyi feltételek jelentik a foglalkozásokhoz szükséges eszközök mennyiségének és a kedvező légkört nyújtó helyszín s körülmény biztosításának meglétét. Sajnos a legtöbb intézményben a szabadidős foglalkozások megtartására játékszobák, foglalkoztatók, klubok nem állnak rendelkezésre. A más funkciók betöltésére berendezett osztálytermek az egyedüli lehetőségek a programok szervezésére, ahol a kívánt légkör kevésbé biztosított.

Segítséget nyújthatnak a barátságos hangulatú, tartalmas szabadidős tevékenységek/programok szervezésében, a mobilitást lehetővé tevő berendezési tárgyak, és a megfelelő számú esztétikus eszköztár.

 

A sérült gyerekek eszköztárának kiválasztásánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a gyermek melyik érzékelési területe sérült, majd azt is, hogy milyen a manipulációs, értelmi-, és motivációs szintje.

 

Társadalmi feltételek:

 

A változatos szabadidős programok megvalósításához az iskola külső kapcsolatai anyagi és helyszínteremtő segítséget adhatnak. A megítélésben fontos a település hozzáállás, a felelős személyek szándéka, mely konkrét anyagi támogatások és/vagy művelődési programok ingyenes látogatásán kívül a teremlehetőségek biztosításának lehetőségére is kiterjed.

Különös jelentőséggel bír e feltétel a sérült gyereke/fiatalok társadalmi integrációjának segítésében, a kényszerizoláltság oldásában. A tágabb világ megismerésével, a tapasztalatszerzéssel alkalom adódik arra, hogy ép társaik közvetlenül megtapasztalják a „másság” kezelését, és természetesnek vegyék az együttműködést.

A szabadidő-kultúra feltételeinek megteremtésében mindhárom vázolt körülmény egyformán szerepet játszik.

 

 

 

 

 

 

 

            A szabadidő irányításának pedagógiai sajátossága

 

A szabadidő kényszerből mentés, szabad rendelkezésre álló idő. A kényszermentesség biztosításának pedagógiai feltételei:

Ø  A gyermek érdeklődésének figyelembevétele a programok/tevékenységek megválasztásánál.

Ø  A programok/tevékenységek megfelelő motivációs előkészítése, az érdeklődés felkeltése.

Ø   A programok/tevékenységek közötti választási lehetőségek biztosítása.

Ø  A nem kötelező részvétel megfelelő tudatosítása.

 

A szabadidős programok/tevékenységek irányításának mértéke életkorfüggő bár merev életkor-sávok nem állapíthatók meg:

 

            A 6-10 éves gyerekek szabadidejének irányítására jellemző:

-          a gyerek érdeklődését irányítani szükséges,

-          az irányítás nem zárhatja ki a kedvenc tevékenységek közötti választási lehetőséget,

-          az irányítás, a kötöttség és kötetlenség, a szabad választási lehetőség szorosan összefüggnek,

-          a teljes irányítás nélküli szabadidő ebben az életkorban nem tölti be nevelőfunkcióját.

 

A 10-14 éves tanulók szabadidejének irányítására jellemző:

-          mindig lehetőséget kell adni a szabadidős tevékenységek önálló megválasztására,

-          szoktatni kell arra a gyerekeket, hogy szabadidejükben célszerűen tudják váltogatni a különböző jellegű tevékenységeket,

-          a felkínált lehetőségek elégítsék ki a gyerek érdeklődését és segítsék a tehetségek kibontakozását, illetve fejlesztését

-          alapozza meg az egészséges szabadidő szokások kialakítását.

 

 

 

A 14-18 éves diákok szabadidejének irányítására jellemző:

-          a szabadidő tartalma közelítse meg a felnőtt életmód igényes modelljét,

-          adjunk lehetőséget a jó irányú egyéni érdeklődés számára,

-          ne akadályozzuk a kultúrált és nevelő hatású társas szórakozásokat (disco) ahol a tapintatos nevelői felügyelet ajánlatos.

 

A szabadidő irányításának, szervezésének fontos módszertani elve, hogy a lehetőségekhez mérten minél több gyermek/fiatal vegyen részt az előkészítésben, tervezésben, szervezésben, levezetésben. A pedagógus ötleteivel, a tartalmas vezetés biztosításának lehetőségeivel csupán háttér szerepet töltsön be.

 

A fogyatékos gyerekek szabadidős programjának, játékának „irányításánál” fontos, hogy a pedagógus és a gyermek egy közös, örömteli élmény részese legyen, ahol e tevékenységek a nevelés eszközei, a szocializáció szinterei.

 

 

Az iskolákban, a fentiekben vázoltak alapján a szabadidő nem minden esetben mentes a pedagógiai irányítástól. Fontos hangsúlyozni, hogy a pedagógiai irányítás akkor nem szül ellentmondást, ha a családi és iskolai nevelés kialakítja a gyerekek helyes magatartását, a pozitív életmód elvi alapjait, jó szokásait. Így a gyermek az önállósodás korszakába lépve majd helyesen tud élni szabadságával.

 

             A szabadidő kultúrált fejlesztő tevékenységek fajtái

 

A gyerek szabadideje a szabadság mértékét figyelembe véve a következő lehet.

a.) Az elkötelezett szabadidő állandó jellegű foglalkozások = A gyermek huzamos időre, rendszeres időegységre elkötelezi magát, illetve idejét.

-          Az állandó jellegű foglalkozásoknál nagyobb hangsúlyt kapnak a képességek fejlesztésére, a művelődési hátrányból adódó felzárkóztatásra irányuló és a pályaválasztást segítő szakági programok.

-          A foglalkozások tervezésénél fontos, a gyerekek igényeinek, érdeklődésének figyelembe vétele, és az önkifejezés lehetőségének biztosítása.

-          A szervezett foglalkozásokon nem vesz részt minden gyermek.

-          A foglalkozások rendszerint folyamatjellegűek.

-          Az elkötelezett jellegű foglalkozások közé tartoznak, pl. szakkörök, tanfolyamok, sportkörök, énekkar, dalkör, zenetanulás, külön nyelvóra stb.

 

b.) Szervezett szabadidő = kötött témájú szabadidő = szabadidős foglalkozások = A pedagógus által irányított, kezdeményezett időtöltés, ahol a gyerekek alkalmanként vesznek részt.

-          A kötött témájú foglalkozás a megnevezés szempontjából jelent meghatározottságot, de nem jelent elkötelezettséget.

 

A szervezett szabadidős foglalkozások jellegüket tekintve lehetnek:

-          kulturális foglalkozások

-          manuális foglalkozások

-          játék, sportfoglalkozások

-          séta, kirándulásfoglalkozások

-          komplex foglalkozások

A kötött foglalkozások jellegük szerinti merev szétválasztása, kevésbé szolgálja, és a „tanóra-szerű” kötelezővé tétel, pedig nem segíti a szabadidő funkciójának teljesülését.

 

A szabadidős foglalkozások témájának megválasztásakor figyelembe kell venni:

-          a gyerek életkorát,

-          a gyerekek érdeklődését,

-          a hagyományokat, az ünnepeket,

-          az aktualitásokat,

-          az emlék- és világnapokat,

-          az évfordulókat,

-          az évszakokat,

-          az adott környezet sajátosságait,

-          a sérült gyerekeknél a fogyatékosság típusát és súlyosságát.

 

A mentálisan fejlettebb és idősebb gyerekek esetében fontos a foglalkozások keret jellegének biztosítása. A programok megjelölésénél különösen pubertás korában – kapjanak nagyobb szerepet az önállóságra, az önálló életvitelre való felkészítést segítő, munka jellegű tevékenységek.

 

A foglalkozások tervezéséről, szervezéséről, irányításáról a gyógypedagógiai asszisztens gondoskodjon. Fontos, hogy olyan tevékenységi formákat találjon, amely vonzó és érdekes a fogyatékos, sérült gyermek és egyben közösségformáló szerepet is töltsön be.

 

c.) A kötetlen szabadidő= a „teljes szabadidő” = a „nem szervezettszabadidő= A gyermek teljes szuverén joga és érdeklődése alapján választ a programok, lehetőségek közül

-          A gyermek számára a tevékenység nem időtöltést, hanem örömforrást jelent, ahol felnőttek korlátozása, befolyásolása nem jelenik meg.

-          A kötetlen időtöltés hatékonyságát befolyásolja, ha a gyermek a választásoz, a döntéshez már megfelelő tapasztalattal rendelkezik.

 

A sérült gyerek szabadidő szervezéséhez olyan természetes életkörülményt kell teremteni, ahol megszűnik a zárt jellegből adódó túlszabályozott napirend.

Az önként szervezett, kötöttség nélkül választott szabadidős tevékenységek esetében a sérült gyerekek fokozott pedagógiai segítséget igényelnek. Fokozatosan jutnak el az egyre önállóbb és önmaguk által szervezett kötetlen szabadidő eltöltéséhez.

 

A fogyatékos gyermek számára a kötetlen és kötött szabadidős foglalkozások – akár egyéni akár csoportos formában – a következő jellegűek lehetnek:

-          Kulturális tevékenyég

-          Manuális tevékenység

-          Alkotó tevékenység

-          Munka jellegű tevékenység

-          Mozgásos tevékenység

-          Játék tevékenység

-          Egészséges életmódszolgáló tevékenység

-          Hobbi jellegű tevékenység

-          Komplex jellegű tevékenység

 

 

 

 

 

              A szabadidős tevékenységek hely és idő szerinti értelmezése

 

I.                   A szabadidős tevékenységek a sérült gyermek, fiatalok intézményes gyógypedagógiai nevelésének helyét figyelembe véve a következők szerint csoportosíthatók:

a./ - A fogyatékosság típusa szerint szerveződött, ún. „bejáró” (típusú) iskolákban működő napközis csoportokban

b./ - többségi általános iskolák mellett létrehozott gyógypedagógiai tagozatokban, osztályokban (osztott, összevont vagy integrált napközis csoportokban)

c./ - diákotthonnal működő gyógypedagógiai iskolákban

d./ - speciális gyermekotthonokban, gyermekotthon speciális gyermekotthoni részében.

 

a./ A bejáró iskolákban a szabadidős programok szervezése formai és tartalmi szempontból is elkülönül. A kötött szabadidőt meghatározott céllal, meghatározott szervezeti keretben, meghatározott tevékenységgel töltik a gyermekek. Az időtartam és a résztvevők köre is meghatározott.

      A kötetlen szabadidő egy részét a gyermek – annak ellenére, hogy kényszer nélkül tevékenykedik, szabad akaratából választ – felnőtt irányítása mellett tölti. Az időtartam és a résztvevők köre is meghatározott (napközis közösségek, szakköri csoportok). A bejáró iskolákban a szabadidő tartalmi feladatait meghatározzák a tárgy- személyi feltételek, a társadalmi körülmények, a földrajzi környezet és az infrastruktúra.

 

b./ Többségi általános iskolák mellett működő tagozatok, osztályok szabadidős programjainak működését meghatározza:

-          a tagozat működésének feltételrendszere

-          az általános iskolai tantestület tagjai és a gyógypedagógusok közötti együttműködési készség

-          helyi adottságok, tárgyi feltételek

-          hagyományok az együttműködésben

-          létszám az egyes csoportokban

-          összevonásból adódó életkori eltérések

-          képességek különbözősége csoportokon belül

-          érdeklődési kör

-          pedagógus – ellátottság

 

Az általános iskola mellett működő / szerveződött tagozatok, osztályok esetében a kötött szabadidős programok, napközi tevékenységi formák különböző szervezési lehetőséget biztosítanak:

 

-          külön csoportot alkotnak az EÁI tagozat tanulói, és a tanárához hasonlóan az osztályösszetétel a délutáni foglalkozásokon is azonos marad

-          az általános iskolai tanulókkal közös napközis csoportokban történik a délutáni foglalkozás létszámtól függően a következő módon:

 

·         azonos évfolyamba, osztályba járók együtt (ÁI+EÁI)

·         alsó tagozatosok (ÁI+EÁI)

·         felső tagozatosok (ÁI+EÁI)

 

c./        A gyógypedagógiai diákotthon a fogyatékos tanulók életében sajátos és sokrétű feladatot tölt be. Feladatuk a család szerepének részleges pótlása, otthonos, barátságos légkör kialakítása, tanulási feltételek megteremtése, a tanórán kívüli tevékenységek megszervezése, az önkiszolgálásra és öntevékenységre nevelés, a későbbi életvitel előkészítése és lehetőség szerinti támogatása.

A hétköznapi, hétvégi és szünidei szabadidős programok jellege, tartalma különbözik.

 

d./        Speciális gyermekotthonok a gyermekvédelmi törvény alapján kerülnek kialakításra, fogyatékos, speciális nevelési szükségletű átmeneti vagy tartós állami nevelésbe vett, állami gondoskodásban részesülő tanulók számára. A lakóegységekben vagy otthonházas modelleknél a családi körülményekhez hasonló tárgyi feltételeket kell biztosítani a szabadidős tevékenységek eltöltéséhez, kevesebb kötött foglalkozás van, mint a diákotthonban.

 

II.                A szabadidős tevékenységek a foglakozások idejét tekintve szervezhető:

a, szorgalmi időszakban és szünidőben illetve

b, hétköznap és hétvégén

 

 

             A szabadidős tevékenységek formái, a pedagógiai irányítás szemszögéből

 

Attól függően, hogy a szabadidős programok szervezésében milyen irányító szerepe van a pedagógusoknak, s ebből adódóan mekkora a gyerekek önállósága beszélhetünk direkt vagy indirekt szabadidő eltöltésről.

Direkt irányítású az a szabadidős program, melyben a nevelő tervszerűen, szervezetten választja meg törekvéseit, az általa fontosnak tartott módszerekkel.

-    Csoportos részvétel iskolai vagy iskolán kívüli programokon, melyeknek nevelési hasznuk a nyitottság, a tájékozottság növelésében, és a köznapi kultúra fejlesztésében rejlő praktikus tudás bővítése.

-       közművelődési intézmények rendezvényei

-       sport programok

-       az iskola rendezvények

 

-    Kiscsoportos formákban való részvétel – iskola, vagy más intézmény által tartott rendezvény

-          amatőr művészeti csoport

-          szakkörök

-          csoportközi foglalkozások

-          klubnapközik

-    Szervezett játékfoglalkozások, melyek nem csak önálló típusú foglalkozást jelentenek hanem más jellegű foglalkozás részét is szolgálhatják

-          szabadtéri játékok, ünnepségi – mozgásos játékok (népi sport)

-          egyes önkifejezési módokra építő játékfoglalkozások: dramatikus, verses – irodalmi, szellemi, logikai, vizuális

-          szórakoztató szobai játékok

-          közösségalakító, kapcsolatteremtő játékok

-    Versenyjellegű formák melyek kiválóan alkalmasak a szerzett ismeretek, készségek gyakoroltatására:

-          Szellemi erőket megmozgató vetélkedők

-          Fizikai erőkifejtést kívánó sport és ügyességi versenyek

-          Komplex vetélkedők

-          Egyéni teljesítményt kívánó pályázatok, versenyek

 

-    Kirándulások, séták

-          ismeretszerzés célzó tanulmányi kirándulások

-          testedző, kikapcsolódást elősegítő séták

-          városnéző séták

 

-    Az oktatási folyamathoz közvetlenül kapcsolódó formák

-          Ismeretközlő komplex foglalkozások

-          Tematikus viták, beszélgetések

-          Közművelődési intézmények rendhagyó órái

 

-    Manuális készséget fejlesztő formák

-          kézműves tevékenységek

-          báb- és játékkészítés

-          modellezés

-          textilfestés(batikolás)

-          festés, rajzolás, formázás

 

- Komplex művelődési- szórakozási folyamatok

            Egyre elterjedtebb, hogy a választott témát komplex sokirányú módon közelítjük meg. (pl. történelmi évfordulók, egy-egy jeles naphoz kötődő népszokások, aktuális esemény).

 

Indirekt vezetést igénylő szabadidős lehetőségek, melyeknél háttérbe szorul a nevelő személye (motivál, segít) meghagyva a gyerekek önállóságát, a választás és a tevékenység véghez vitele terén.

 

-    Szabad, kötetlen játéktevékenység:

v  Szabadban:

-       Önálló sporttevékenységek, mozgásos, ünnepségi, népi és divat játékok

-       Beszélgetések

v Teremben:

-       Kapcsolatalakító társas tevékenységek

-       Önálló, magányos játékok

 

-         Egyedül vagy társsal végzett önművelési és hobby tevékenységek a gyermekek egyéni érdeklődése szerint:

-       olvas

-       gyűjtögetés

-       alkotó tevékenységek

-       tömegkommunikációs eszközök igénybevétele

      

-          Játékszoba, játékkuckó, házikönyvtár használata:

                  Ezek az objektív és szubjektív feltételek miatt sajnos kevésbé adott lehetőségek.

 

Az említett szabadidősprogramok tartalmi variánsai sokszínűek és személyiségfejlesztő hatásuk nem kérdőjelezhető meg.

A programok főbb irányai lehetnek:

            - az aktív tanulási –művelődési lehetőségeket nyújtó tevékenységek

              (pl: szakkörök, pályázatok, művészeti körök stb.)

-          A passzív művészeti és tudományos művelődést biztosító programok

(pl.: színház, mozi, hangverseny, múzeumlátogatás, lemezhallgatás…).

-          Az egészségkultúra alakítását szolgáló szabadidő nyújtotta lehetőségek, (pl. sportolási alkalmak, edzések, a természetjárás, túrizmus…).

-          Az egyéni/társas szórakozások külön kategóriát képeznek (pl.: olvasás, zenehallgatás, aktív zenélés, rajzolás, társasjátékok, TV-nézés, rádióhallgatás, különböző hobbitevékenységek).

 

A gyerekek szabadidő kultúrájának fejlesztése érdekében törekedni kell arra, hogy a vázolt tartalmi variánsok adta lehetőségek megfelelő arányban szerepeljenek a gyerekek önként/irányított választásaiban.

 

 

 

 

 

 

             A kötött jellegű szabadidős foglalkozások tartalmi lehetőségei

 

Az alábbiakban vázolt négy kötött jellegű foglakozás tartalmi variánsai bár külön-külön kerülnek tárgyalásra, de örvendetes, hogy a gyakorlatban már egyre inkább a programok tervezésénél a komplexitás érvényesül.

           A kulturális jellegű tevékenységek között domináns szerepet kapnak az irodalmi – zenei programok: pl.: színjátszás, dramatizálás, hagyományápolás, bábozás, irodalmi vetélkedők, ünnepekre, - ünnepélyekre való készülődés, könyvtár, mozi, színház, hangverseny látogatás, zenehallgatás, énekek, dalok, énekkar, nyári gyermekjátékok…)

A látássérült gyermekek számára a kulturális, irodalmi jellegű tevékenységek nem csak az érzelmi nevelés eszközi, hanem olyan kompenzatív bizonyítási területek, ahol az ép látású társaikkal, azonos esélyekkel indulnak. A hangjátékok, riportok, hangfelvételek, a Braille-írás segíti az önálló kibontakozásukat.

A manuális jellegű tevékenységek egyik leggyakoribb témája a kézművességgel kapcsolatos programok szervezése.

A foglalkozások célja a különböző anyagokkal való munkálkodás során a gyerekek anyag- és technikaismereteinek bővítése s használati illetve ajándék tárgyak készítése.

A foglalkozásokon használt leggyakoribb anyagok és technikák a következők:

           Anyagok                                                                    Technikák

           -papír                                      tépés, nyírás, hajtogatás, ragasztás, festés, lenyomat, báb-                                                 díszletkészítés, batikolás

           -textil                                      szabás, varrás, festés, batikolás, kékfestés, lenyomat-                                                        készítés, rátétek vágása, bábkészítés

           -fonal                                      szövés, fonás, csomózás, kötés, horgolás, hímzés

           -agyag                                    mintázás, kisplasztikázás

           -fa                                           faragás, vágás, szerelés, vésés

           -gyöngy                                  fűzés, szövés, kötés, hímzés

           -természetben található anyagok:                              bábok-, lenyomatok-, egyéb

           termések, termények, vessző, gyékény,                    tárgyak készítése, fonás, szövés,

           kukorica csuha, nád                                                   ragasztás

 

A manuális jellegű foglalkozáson a sérült gyermekek is szívesen részt vesznek. Esetükben figyelembe kell venni, hogy az érzékszervi fogyatékosok épen maradt érzékszervei kifinomultabbak, átlag feletti használhatósággal rendelkeznek, így célszerű nagyobb mértékben támaszkodni ezekre az érzékszervekre.

A hallássérült gyermekeknél a vizualitás kap kiemelt szerepet, megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális kultúra sokoldalú művelése programjaik összeállításában.

 

A mozgás jellegű tevékenységek között a játékkal és a sporttal kapcsolatos programok dominálnak. A szabadon és/vagy a teremben végezhető játékok között a leggyakoribbak a sportjátékok, labdajátékok, játékos sportvetélkedők, társas-, mozgásos népi játékok, énekes, táncos népi játékok, versenyek illetve szabályjátékok.

Az értelmi fejlődésükben akadályozott gyerekeknél egy sporttal, a mozgással járó programok nagy jelentőségűek mivel az iskola befejezése utáni munkaképességüket a kialakult erőlétük nagymértékben befolyásolja (pl.: állóképesség, fizikai erő, kitartás…).

 

A séták, kirándulások programlehetőségei közül általában a rövidtávú séták a gyakoribbak: pl.: célirányú városnézés, vadaspark látogatás, sportrendezvények megtekintése, ünnepélyeken való részvétel stb. A szervezési teendők tudatos átgondolását e programok nem nélkülözhetik. Különösen a sérült gyerekek, felkészítése igényel nagy odafigyelést, ahol az előkészítés módja időtartama, módszere függ a gyerek életmódjától, a fogyatékosság típusától, súlyosságától, az adott szocializáltsági szinttől és a látogatás jellegétől.

 

A komplex jellegű szabadidős programok illetve tevékenységek szervezése egyre gyakrabban tapasztalható, mely általuk szélesebb, változatosabb, tartalmasabb és kényszermentesebb szabadidő eltöltésre nyílik lehetőség.

A programok komplexitása abban nyilvánul meg, hogy egy közösen megbeszélt cél megvalósítása érdekében több napig/hétig végzett foglalkozások (kb. 30’-40’) felölelik az előzőekben vázolt különböző jellegű tevékenységek teljes körét, illetve lehetőségeit.

Az ismeretszerzési módok, a változatosság, a rugalmasság, az ötletesség, a kreativitás, pozitív élménynyújtás adta lehetőségek komplex formában történő megjelenése folyamatos motivációs bázist biztosít a szabadidős tevékenységekben való aktív, örömteli részvételhez.

 

Néhány ötlet a komplex programok szervezéséhez:

-          Indiánfalu építése

-          Árpád vezérünk / honfoglalás

-          Mátyás király udvara

-          Az egri csata / török világ Magyarországon

-          Boszorkánytanya

-          Állatnyomozó iroda

-          Régi tárgyak karneválja

-          Óriás mesekönyv készítés

-          Különböző korok táncainak megtanulása

-          Különböző korok divatjának bemutatása

-          Dédnagymamánk titkai

-          Légpárnás léghajó

-          Tavasztündér varázslata

-          Muzsikás muzsikusok

-          Gyermeknapi ajándékkészítés, játékkészítés (A gyereknap történelmi múltja.)

-          Bölcs Bagoly vetélkedő

-          Játékok művészeti stílusokkal (Bizánc) (Ikonok készítése)

-          Szivárvány (Cigány versek, dalok, népszokások, hagyományok)

-          Vándorlás Meseországban

 

 

Az említett komplex programok választásánál és szervezésénél a pedagógus nagymértékben építsen a gyermekek érdeklődésére, adottságaira, képességeire, így sokoldalúan, komplex módon alakíthatja a gyerekek szabadidő kultúráját.

 

 

            Az intézményen kívüli szabadidős programok

 

A fogyatékos gyerekek/fiatalok társadalmi integrációját nagymértékben segíti, a kényszerizolációt, pedig oldja, ha a szabadidős tevékenységek/programok egy részét intézményen kívül szervezzük. Különösen a bentlakásos intézményekben élő fogyatékos gyerekek számára nélkülözhetetlen. Az intézményen kívüli programok egyrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy a sérült gyerekek a „kerítésen kívüli” világgal is megismerkedjenek, tapasztalatokat gyűjtsenek, szocializálódjanak. Másrészt lehetővé teszi a „külvilágnak”, hogy a „mássággal” találkozzanak, hogy e gyerekekhez pozitív módon viszonyuljanak, hogy a sérült társaikkal való együttélést természetesnek vegyék.

 

Intézményen kívüli szabadidős programok lehetőségei pl.:

-          tanulmányi séta, kirándulás

-          üdülés, táborozás

-          színház- és mozi látogatás

-          kiállítások, bemutatók megtekintése

-          klubdélután

-          települési rendezvényeken való részvétel (jeles napok, hagyományőrzés)

-          sportrendezvények megtekintése

-          központi ünnepségeken, megemlékezéseken való részvétel (pl. koszorúzás)

 

A szabadidős programokra fel kell készíteni a gyerekeket. Az előkészületek módja, időtartama, módszere függ a gyerek életkorától, a fogyatékosság típusától és annak súlyosságától, a szocializáltsági szintjétől és a látogatás módjától A látogatás történhet egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában, felnőttek kíséretében vagy önállóan.

Az egyéni látogatás jól közlekedő, megfelelő szociobilitással rendelkező, jól tájékozódó és kommunikáló idősebb életkorú gyermekeknél javasolt illetve fontos hisz az nagymértékben elősegítheti.

 

A programokon való részvétel felkészítésének fázisai:

-          előkészület

-          az eseményen való részvétel

-          az esemény megbeszélése, vélemények, beszámolók meghallgatása, visszajelzés

 

Felkészítés a következő területekre terjedjen ki:

-          a közlekedésre: az utazás módja, a közlekedési eszközökön való viselkedés szabályai, a veszélyforrások tudatosítása

-          a szabadidős programok célja, témája (miért fontos számukra ez a program, mire kell nagyon odafigyelni) Megfigyelési szempontok a tanulók életkorától, értelmi képességeitől függően adható.

-          a programra való közvetlen felkészítésre: tisztálkodás, alkalomhoz illő öltözködés, étkezés, viselkedés etikai szabályainak megbeszélése.

 

 

A felkészítés módszerei:

-          beszélgetés

-          bemutatás (képeslap, fénykép, videofilm, térkép, színházi plakát…)

-          szituációs játék

-          ellenőrzés

 

Az eseményt, a programot követően fontos az értékelése, a véleményformálás, az állásfoglalás. A felkészülés módját, a kiemelt területeket, az alkalmazott módszereket, eljárásokat meghatározza a szabadidős program jellege, pl. kirándulás, színházlátogatás, koszorúzás stb.

 

            A gyógypedagógiai asszisztens személyiségével kapcsolatos elvárások a szabadidős tevékenységek szervezésénél.

 

A szabadidős szokások formálásában, a szabadidő kultúra kialakításához kapcsolódó feladatok végrehajtásában meghatározó erőforrás a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

A személyi feltételek igényének meghatározásánál – a gyógypedagógiai asszisztensnél – elsősorban minőségi – felkészültségi szempontokat, emberi tulajdonságokat, személyiségeket kell figyelembe venni.

A gyógypedagógiai asszisztens személyiségére különösen jellemző kell, hogy legyen:

-          a pedagógiai tapasztalat, a megfelelő rutin

-          a következetesség

-          a nyitottság

-          a sokoldalúság

-          a személyes példamutatás, mintaadás

-          a kreativitás, a sokszínűség biztosítására való alkalmasság

-          a rugalmas gondolkodás, a türelem, a megértés

-          a kompromisszum készség

-          a fogyatékos gyermek, mint személyiség elfogadása

-          a konfliktuskezelő képesség

-          a jó együttműködő képesség

-          az új iránti fogékonyság

-          a jó humor

-          a foglalkozásokra való előkészítő munka megfelelő minősége

-          a tudatos tervezés fontosságának felismerése, elfogadása

-          vezetői készség, a rátermettség (különösen a foglalkozások irányításánál)

 

Az említett képességek, tulajdonságok nem nélkülözhetik a gyermekközpontú szemléletmód alapján végzett nevelőmunkát.

 

            Az intézmények hagyományos ünnepélyei/rendezvényei a szabadidő szolgálatában

 

Az ünnep a szabadidő eltöltésének nagyon lényeges és fontos része. Az ünnepekben a kultúra és érték összpontosul, melyek a gyermek személyiség formálásának lehetőségeit, eszközeit jelentik.

A tiszteletnek, a megbecsülésnek, a lelkesedésnek, a meleg érzelmeknek szentelt ünnepnapok kiemelkedhetnek a hétköznapok „szürkeségéből”.

Az ünnepnap: az élet megszökött rendjétől eltérő alkalom. Felszabadult hangulatot, örömérzést, szeretet közvetít.

           Az ünnepélyek: nagyobb szabású ünnepek, melyekben érvényre juthat a tartalmi jegyeket kifejező külsőségek, hagyományok.

           Főbb jellemzői:

-          a méltóságteljes lassúság,

-          a patetikus hangvétel,

-          az áhítat,

-          az egyszerre cselekvés (éneklés, felvonulás, figyelem…)

-          a szertartások hagyományainak megtartása,

-          az azonosulás megnyilatkozásai (arckifejezés, jelszavak skandálása, tapsolás, egységes mozdulatok…)

 

Az ünnepet az különbözteti meg más napoktól, hogy ilyenkor szinte mindenki szabaddá teszi magát. Ez a múltra illetve a hagyományok szerepére vezethető vissza.

Az ünnep vallásetimológiai jelentése: „szentidő”, melyhez megfelelő szertartások, szokások tartoznak így az ünnepi viselkedés sajátosságai valamilyen formában, mindig megjelennek.

Az összetartás érzése minden ünnep alkalmával meg kell, hogy nyilvánuljon. Ez különbözteti meg az ünnepet a hétköznapok egymásutániságától. (Ilyenkor odafigyelünk egymásra!)

A várakozásnak nagy szerepe van az ünnepkultúrában, megerősíti az ünnep jelentőségét.

„Nem tudunk ünnepelni, mert lemondunk róla”…

Napjainkban mikor a pénz általános mértékegységgé vált, az emberek többsége nem tud különbséget tenni az ünnepek és a munka között. Az emberek /gyerekek fokozatosan jönnek rá arra, hogy az idő múlása véges, és mindennél fontosabb figyelembe venni az idő szentségét és élni az ünneplés adományával. Az ünnep élménye egyértelműen az öröm.

 

Napjaink iskoláiban az ünnepek remélhetőleg új arculatot öltenek /ölthetnek, megszüntetve a „túl lenni rajta” szemléletet, mely az ünnepeket / ünnepélyeket rendezvényként (kötelező rendezvényként) tünteti fel.

A NAT-ban megfogalmazott nyitottság, a demokratizmus, az intézményi autómánia és a tanulói önállóság hangsúlyozása lehetőséget ad arra, hogy minden intézmény sajátosságai figyelembevételével, megfelelő tisztelettel és érzelmi gazdagsággal töltve szervezze ünnepélyeit.

      Így az iskola, a pozitív ünnepélmény nyújtásán keresztül hozzájárulhat a gyermek ünnepkultúrájának megalapozásához, illetve kialakításához.

 

            Az iskolák hagyományos rendezvénye, ünnepei, ünnepélyei

v  Nemzeti ünnepek                            okt. 23., márc. 15

v  Egyházi ünnepek                            mikulás, karácsony, húsvét, pünkösd

v  Városi, községi ünnepek                 évfordulók

v  Iskolai rendezvények                      évnyitó, ballagás, tanévzáró

v  Magyartörténelemmel kultúrával

kapcsolatos rendezvények              okt. 6., jan. 22., ápr. 11.,

v  Családdal összefüggő rendezvények anyáknapja, gyermeknap, családok hete,

v  Világnapok és egyéb megemlékezések

 

A rendezvények elmaradhatatlan kellékei a szimbólumok: pl. zászló, embléma, egyenruha, plakett stb.

 

            „ Ha nem volnának ünnepek, elfogyna az idő” (Mircea eliade)

 

3.10  A Világnapok, emléknapok különböző szempontok szerinti rendeltetése

 

A Világnapok, emléknapok megünneplését az ENSZ és számos szakosított szervezet szorgalmazza világszerte. Céljuk, hogy fellendítsék az együttműködést az élet minden területén. Magyarországon 1989. október 22-től kezdetét vette a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia. A demokratikus országok nyitottabban emlékeznek meg a Világnapokról, emléknapokról. A társadalom minden szintjén igyekeznek tudatosítani e napok fontosságát. A gyermekek a televízióból, rádióból, családi beszélgetésekből vagy az iskolában a pedagógusoktól értesülnek e napok létezéséről. A szülők, pedagógusok feladata jól szervezett, irányított szabadidős programok szervezésével tudatosítani a felnövekvő nemzedékkel a világnapok, emléknapok jelentőségét, tartalmát.

 

A kultúrához kapcsolódó emléknapok, világnapok

-          A Magyar Kultúra Napja – január 22.

-          A Színházi Világnap – március 27.

-          Nemzetközi Műemlék Nap – április 18.

-          A Könyv és szerzői jog Világnapja – április 23.

-          A Táncművészet Világnapja – április 29.

-          Nemzetközi Sajtószabadság Napja – május 3.

-          Múzeum Világnap – május 18.

-          A Zene Ünnepe – július 21.

-          Zenei Világnap – október 1.

-          Az írástudatlanság Elleni Közdelem Nemzetközi Napja – szeptember 8.

 

Környezetvédelemmel kapcsolatos világnapok emléknap

-          A Víz Világnapja – március 22.

-          Madarak és Fák Napja – május

-          Környezetvédelmi Világnap – június 5.

-          Takarítási Világnap – szeptember 20.

-          Állatok Világnapja – október 4.

 

A Béke Védelmével Kapcsolatos Világnapok, Emléknapok

-          A Nukleáris Fegyverek Elleni Harc Nemzetközi Világnapja – március 1.

-          Nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc Világnapja – augusztus 6.

-          Megemlékezés Napja – szeptember 11.

 

Beteg, sérült embertársainkkal kapcsolatos Világnapok, Emléknapok

-          Gyermekvédelem napja – január 26.

-          A Betegek Világnapja – február 11.

-          Anya nélkül nevelkedő gyermekek Napja – május Anyáknapját követő hétfő

-          Esélyegyenlőség Napja – május 5.

-          Autizmus Napja – szeptember 13.

-          Rokkantak Napja – szeptember 18.

-          Hallássérültek Világnapja – szeptember utolsó vasárnapja

-          A Fehér Bot Napja – október 15.

-          Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napja – december 3.

 

Egészségünk védelmével kapcsolatos Világnapok, Emléknapok

-          Egészségügyi világnap – április 7.

-          Nemzetközi Rákellenes Nap – április 10.

-          A Nemzetközi Vöröskereszt Nap – május 8.

-          Nemdohányzó világnap – május 31.

-          Füstmentes Nap – november 17.

-          AIDS Elleni Világnap – december 1.

-          Kábítószerfogyasztás elleni Közdelem Nemzetközi Napja – június 26.

 

Családdal, szeretettel, tisztelettel kapcsolatos Világnapok, Emléknapok

-          Anyák Napja – május első vasárnapja

-          Család Nemzetközi Napja – május 15.

-          Nemzetközi Gyermeknap- május

-          Idősek Világnapja – október 1.

-          Bálint Nap – február 14.

-          Nemzetközi Nőnap – március 8.

-          Pedagógus Nap – június első vasárnapja

 

A világnapokról, emléknapokról való megemlékezés a szabadidő eltöltésének hasznos formája lehet. Széchenyi István fiához intézett intelméből ismert, hogy „Az idő több mint pénz! Mert a pénz pótolható, de az elfecsérelt idő örökre elveszett.” A szabadidővel való gazdálkodásra is érvényes a fenti idézet, hisz a gyermekek semmittevéssel is „elfecsérelhetik” az idejüket, de elgondolkozhatnak a múlt eseményein, terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, pihentető, szórakoztató, tájékozottságukat növelő, látókörüket bővítő s gondolkodásukat fejlesztő hasznos foglalkozásokkal is eltölthetik a szabadidejüket.

            „Az élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül.” (Demokritosz)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. sz. Melléklet

Szempontok a gyermek csoportban történő

játékának megfigyeléséhez

 

Játékkezdés: bátran, azonnal-bátortalanul-csak biztatásra

A játék tárgya, témája: egyfélével kitartóan

                                   Gyakran váltogatja

A folyamatok rögzítése:

Keres-e játszótársat?

Milyen szinten játszik?  rakosgat-rombol

                                      elemi építő tevékenységet folytat

                                      funkciót élvezi

                                      szerepjátékot szervez, illetve szerepjátékban vesz részt

                                      konstruál, alkotó játékot folytat.

Játékának tempója: átlagos-lassú túlfűtött

 

A gyermek koncentrálási módja játék alatt: elmélyed

                                                                  kitartóan figyel,

                                                                  figyelme gyakran elkalandozik,

                                                                  hullámzik, felületes, csapongó

 

A tárgyhoz való viszonya: gondos, féltő-közömbös-romboló

 

A csoporttársakhoz való viszonya: szociábilis-közös játékot kezd

                                                     közömbös-magányos

               agresszív, durva-elveszi más játékát,  verekszik, veszekszik.

 

 

2. sz. Melléklet

 

A szabadidő eltöltésének lehetőségei I.

(Megfigyelés és beszélgetés a tanulóval)

 

Egyéni beszélgetés során gyűjtsön adatokat az egyes tanulók napi ill. heti tevékenységeiről.

Az adatok rögzítését segíti a heti tevékenységek alábbi kategóriák szerinti csoportosítása.

a./ Heti tevékenysége:

            I. Alvás és a mindennapi létszükséglet kielégítése

               1. alvás

               2. tisztálkodás, öltözködés, étkezés

               3. iskolába menet-jövet

 

    II. Munka és kötelességszerű foglalkozások

1.      iskolai tanulás

2.      otthoni tanulás

3.      otthoni segítés

 

III. „Félszabadidő” – ill. elkötelezett szabadidő

1. iskolán belüli önképzés (szakkör, klub, énekkar, sportkör stb.)

2. iskolán kívüli önképzés (nyelv, zene, sport)

3. diákönkormányzatban való részvétel

4. közösségi munka

IV. Szórakozás, játék, művelődés

       1. játék otthon, a szabadban és az iskolában

       2. társas élet, látogatás, vendégeskedés

       3. olvasás mesehallgatás

       4. rádióhallgatás

      5. Tv-nézés, videózás, számítógépezés

      6. mozi-színházlátogatás

      7. múzeumlátogatás

      8. ünnepi rendezvényeken való részvétel

      9. egyéb

 

b./ Az iskolai tevékenységek:

      I. Tanulmányi jellegű tevékenységek

          1. tanítási órán való részvétel

          2. tanítási órákra való felkészülés az iskolában és otthon

          3. tanulmányi munkát kiegészítő foglalkozások (szakkör, korrepetálás)

 

            II. Közösségi tevékenységek

1.      közösségi munka

2.      közvetlen együttlét, beszélgetés, vita a társakkal

 

III. Szabadidős tevékenységek

1.      művelődés, olvasás

2.      sport, kirándulás, séta

3.      játék

4.      barkácsolás, modellezés, gyűjtés (hobbi)

 

A tanulók tevékenységének tudatos megfigyelésével, képet kap annak belső arányairól, és az osztálytanítóval megbeszélve segítséget nyújthatnak a tanulónak ahhoz, hogy az esetleg egysíkú tevékenységein változtasson.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. sz. Melléklet

A szabadidő eltöltésének lehetőségei II.

(Megfigyelés és beszélgetés a tanulóval)

 

 

B./ Egyéni beszélgetés során gyűjtsön adatokat az egyes tanulók napi, illetve heti tevékenységéről.

    

      Az adatok rögzítését segíti a heti tevékenységek alábbi kategóriák szerinti csoportosítása. (lásd. Előző feladat!)

 

A beszélgetés fő kérdései:

 

1. Milyen szabadidős tevékenységekre van lehetőség az iskolában?

 

 2. Hány szakkör, klub, tanfolyam, művészeti kör, sportkör működik?

 

3.      Melyek a szabadidős tevékenység fő funkciói:

 

-          szórakoztatás, a szabadidő vidám eltöltése

-          tehetséggondozás

-          közösségalakítás, kiscsoportok létrehozása

-          az egyéni képességek megismerése, fejlesztése?

 

4.       Hogyan történik a gyerekek jelentkezése ezekbe a szabadidős közösségekbe?

      (önként, szülők révén pedagógusok javaslata alapján stb.)

 

5.     Kik vehetnek részt ezekben a tevékenységekben? (Nincs kiválasztási szempont, tanulmányi teljesítménytől függően, magatartás alapján, közösségi munkában való részvét szerint stb.)

 

6.     Hány gyerek vesz részt tanévenként ezekben a szabadidő-közösségekben?

 

7.     Hány pedagógus vesz részt a tevékenységek irányításában?

 

8.     Hány gyerek vesz részt több szabadidős tevékenységben is?

 

 

9.     Milyen kapcsolatai vannak az iskolának e tevékenységek tartalmi, módszertani és tárgyi körülményeinek biztosítására az iskolán kívüli intézményekkel?

 

Szempontok az elemzéshez

  1. A szabadidő-közösségek típusai és megoszlásuk.
  2. a gyermekek részvételének az iskolai tanulólétszámhoz viszonyított aránya.
  3. a gyerekek részvételét befolyásoló pedagógiai és pszichológiai elvek.
  4. A részt vevő pedagógusok aránya a nevelőtestület létszámához viszonyítva.
  5. a különböző tevékenységekben (közösségi és szabadidős) részt vevő gyerekek megoszlása a tevékenység minősége szerint.
  6. Hogyan jelennek meg az iskola külső kapcsolatai a szabadidős tevékenységekben?

 

4. sz. Melléklet

Szabadidős foglalkozás vázlata

„Ha nap süt …”

 

A foglalkozás   ideje:……………………………………………………………………………

A foglakozás helye: ……………………………………………………………………………..

Csoport: …………………………………………………………………………………………

A foglalkozás jellege:……………………………………………………………………………

A foglalkozás témája…………………………………………………………………………….

 

Nevelési célok:

Változatosan formátumban megfigyelni, felfedeztetni a gyerekekkel a természetet, a természeti jelenségeket, a Napot, mint éltető elemet.

Biztatni őket, hogy olvassanak, keresgéljenek, kutassanak a könyvespolcokon.

A már meglévő ismeretek élményszerű felhasználása mellett, életkori sajátosságaiknak megfelelően, és érdeklődésük mértékében bővítsük tudásunkat. Ötleteket szeretnék a csoport tagjaival összeállítani arra vonatkozóan, hogy mi mindennel foglalkozhatunk a jó időben, a szabadban.

Korábbi foglakozásaink során megismert manuális technikák alkalmazásával a témához igazodó munkadarabok elkészítése. (varrás, barkácsolás krepp-papírból, hajtogatás.)

 

A munka és a pihenés helyes arányának biztosítása mozgással.

A higiéniai szabályok folyamatos betartása.

 

Szemléltetés.

 

         Elkészített mintadarabok.

 

Zene:

 

         Halász Judit: Süss fel nap című dal

 

 

A foglalkozást megelőző tevékenységek:

-          Krepp-papírból gyúrt golyókból falikép készítése

-          Varrás, öltögetés, gombfelvarrás

-          Hajtogatással állatok, virágok készítése

-          Mag felhasználásával napraforgó készítése

 

Irodalom

 

A foglalkozás menete

1.   Hangulati előkészítés, motiváció:0

- Április 24. van, György napja. – Egy évszak közepén tartunk.

Gyerekek! Fejezzétek be a találós kérdést!

            Vigyázz rá mert nagyon ravasz

            Hamar becsap, ő a ……… (TAVASZ)

- Beszélgetés következik arról, hogy „Miért ravasz a tavasz”. A változékony időjáráshoz

kell öltözködnünk, mint a mesében.

- A szél meg a Nap című magyar népmese játékos felidézése.

A Nap nyerte meg a fogadást.

 

 

2.   A foglalkozás témájának megjelölése:

Ma a Napot szeretném ide belopni közénk.

-          Mi is a Nap? Könyvismertetés és tudományos megfogalmazás a Napról.

-          Játék: Mi lenne ha …

… nem lenne Nap?

-          Versrészlet: Weörös Sándor: Ha nap süt a rétre

-          Beszélgetés arról, hogy mi mindent lehet csinálni, ha ragyog a Nap. (kirándulás, pecázás, kerti munka, strandolás, virágszedés…)

-          Hallottak már az égtájakról? Van É, D, K, Ny.

Melyik irányból kel fel a Nap:

Erről szól a mondóka. Tanuljuk meg.

Előttem van É … stb.

-          Egy találós kérdés következik:

Ki tud minden nap lába nélkül felkelni? (NAP)

-          Helyes megfejtésért egy újabb játék következik. Két gyerek 1 ceruzával, 1 lapra        rajzol egy napot.

-          Egy jó játékot ajánl most nektek egyik társatok egy vers segítségével.

Gyárfás Endre: Hallgasd a csendet!

-          Én is hoztam egy-két ötletet. Egy költő segített megfogalmazni.

Mit kívánjak nyárra?

-          Remélem jól fogjátok magatokat érezni a hosszú hétvégén. Kitaláltok majd jó programokat a szabadban. Énekeljük el a „Süss fel nap” kezdetű dalt Halász Judittal.

-          A dal éneklése közben azok a mintadarabok kerülnek elő, amelyek közül választhatnak a gyerekek aszerint, hogy milyen Napot szeretnének megformázni.

- hajtogatással

                                                                                  - krepp-papír golyók megformázásával

                                                                 - öltögetéssel

            -    Az elkészült „Nap”-ok megtekintése.

            3.   Rendteremtés – összepakolás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. sz. Melléklet

 

Szabadidős tevékenység vázlata

 

A tevékenység ideje: …………………………………………………………………………

A tevékenység helye: ………………………………………………………………………...

A tevékenység jellege: Manuális foglalkozás

A tevékenység témája: „egér, egér, kisegér…”

 

Nevelési célok

-          Alkalmazkodás a közös szabályokhoz.

-          Kölcsönös figyelem egymás iránt.

-          Bekapcsolódás a beszélgetésbe.

-          A valóság és a mese közötti különbség megláttatása.

-          A személyiség pozitív vonásainak erősítése.

-          Az udvarias magatartás a felnőtt gyerek kapcsolatban.

-          A közösségi érzés fejlesztése.

-          Jelentsen számunkra élményt a feladat elvégzése.

 

Szemléltetés: elkészített mintadarabok

Irodalom:

-          Szandi Györgyné: Ötlettár

-          Csörgő Anikó: Csodaország

-          Marion Semling: Játékos figurák egyszerű anyagokból

-          Anne Marie Dalmais: 366 és négy történet a természetről

-          Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon

-          Mindennapra egy mese

 

A foglalkozást megelőző tevékenység

            Az önnel kapcsolatos ismeretek bővítése

            Különböző termésekből, falevelekből állatfigurák készítése

 

 

 

  1. A foglalkozás hangulati előkészítése

Motiváció: A zenélő bohóc dallamára a gyerekek elfoglalják a helyüket és elcsendesednek.

 

Gyerekek! Kígyó Béni egy történetet és meséket hozott nektek.

                    Hallgassátok meg: A gyűjtögető kisegerek történetét.

 

Rövid feldolgozás kérdések alapján:

-          Miért nem haragudott a nagymama a kisegérre?

-          Miért szeretjük mégis s kisegérkéket, pedig tudjuk a valóságban minden összerágnak?

-          Hogyan jellemezhetnénk őket? (pl. tulajdonságaik alapján)

a,) mesében létező

b.) valóságos

 

       Mondóka közösen: „Egér, egér, kisegér…”

 Közmondás: könnyű a macskát egérre szoktatni.

 

  1. A foglalkozás témájának megjelölése

A mai foglalkozásra ide varázsoltam néhány kis egérkét számotokra.

 

a)      Csoportalakítási lehetőségek

-          Lépegető kisegér

-          Egérke dió és papír felhasználásával

-          Ruhacsipeszből jegyzettartó kisegér

-          Egérke névjegykártya

 

 

b)     Szervezési feladatok

-          Mintadarabok és sablonok kiosztása

-          Munkamenetének ismertetése

-          Figyelem felhívás egy-egy nehezebb munkafázisra.

-          Értékelés folyamatosan történik

 

  1. A foglalkozás befejezése

„A kisegér hídja” című vers elolvasása. Ez alkalmas lesz a későbbi dramatizálásra.

 

  

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felhasznált és ajánlott irodalom

 

-          Dalminé Kiss Gabriella: Munka és szabadidő

      Szociológiai Szemle 1995. 3. sz. 65-79.

-          Dalminé Kiss Gabriella: Munka-Politika-Szabadidő

Társadalmi Szemle 1997. 6. sz. 13-24.

-          Ács Anna: Kreativitást fejlesztő játékok szabadidőtevékenységben

Fejlesztő Pedagógia 1990. 2. sz. 25-34.

-          Fazekasné Árvai Ágnes-Villányi László: A szabadidő pedagógiai funkciója a társadalmi gyakorlat iskolájában

Embernevelés 1990. 1. sz. 3-15.

-          Mihály Ildikó: Iskolások, iskolák és a szabadidő

Új Ped. Szeml. 2003. április

-          Geffer Éva – Herskovits Mária: A szabadidős tevékenységek, mint a tehetség előrejelzői

Pedagógiai Szemle 1990 12. sz. 1200-1208

-          Balázsi Zoltánné – Balogh Istvánné: Szabadidős tevékenysége: kézikönyv és módszertani segédlet a kismesterségek oktatásához

Eötvös J. könyvkiadó, Budapest 1997.

-          Lakatos Mihály: cigánygyerekek nevelése és a napközi otthon pedagógiája egy cigány pedagógus gyakorlatában

OKKER kiadó, Budapest 1999.

-          Gálfalvi Gábor: A pihenés és szabadidő

Közoktatás 1999.3.sz.7.

-          Gereben Ferenc: Művelődési és olvasási szokások határon innen és túl

Educatio 2000 2. sz. 274-290

-          Madarász Márta: szabadidő-pedagógia az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskoláiban és tagozataiban

BGYTF Budapest 1995.

-          Hoffmann Judit: A szabadidő és gyógypedagógiai kérdései- szöveggyűjtemény

Commenius BT., Pécs 1997.

-          Dósa Lászlóné: Család-iskola-szabadidő

Tanító 2000.9.sz.7.

 

-          Szauer Erik: Szabadidő-pedagógia

Diákotthoni nevelés: olvasmányok gyermekfelügyelőknek BGGYTF, Budapest 1995.

-          Sallak Kinga: Mit tehet a szabadidő-szervező?

Mentor 2001. 6-7.sz.11.

-          Gabos Erika: A média hatása a gyermekekre és fiatalokra – Dobogókő 2000.

Bp. Nk. Gyermekmentő Szolg. M. Egyesülete 2001. Kobak könyvsorozat

-          Hagymásy Katalin – Oroszné Deák J: (szerk.) A pedagógusmesterség gyakorlati kérdései

Élménykiadó 2004. Nyíregyháza

-          Dszeginé Nanszák T.-Zsákai T. (szerk.): Játékszertár

Ünnepeink (Farsangtól-karácsonyig)

Tóth Könyv Ker. és Kiadó Kft. Debrecen 1999.

-          Boda Edit: Médiafogyasztók klubja

Iskolakultúra 1992. 8. sz.

-          Tóth Mihályné: Ötletek szabadidős programokhoz

Tanitó 1996. jún.